Loluwari Media (Díli) – Relasiona ho kazu osan dolar Amerikanu falsu ho montante millaun $4 ne’ebé sidadaun xineza mane na’in haat komete hatama mai Timor-Leste sai atensaun boot ba estadu Timor-Leste.
Tanba ne’e xefe governu Primeiru-Ministru, Prezidente Repúblika no instituisaun seguransa sira toma atensaun tebes ba kazu osan falsu ne’ebé oras ne’e iha hela prosesu investigasaun.
Bainhira deteta, Primeiru-Ministru Kay Rala Xanana Gusmão mós tuun direta ba Komandu Jerál PNTL, hodi haree direta osan falsu ho montante millaun $4 ne’ebé asegura ona iha Diresaun Servisu Investigasaun Kriminál (DSIK).
“Sira lori hotu ba Polísia,horisehik ha’u tama sira konta hela [osan falsu] $4 Millões,ne’e mak ita seidauk hatene lolos maibé iha hela relatóriu ha’u seidauk simu”
“Ne’ebé ha’u informa ba Prezidente,Prezidente dehan favór fó hatene ita nia instituisaun sira para tau kedas nia [autór sira ba] iha kadeia [prizaun] ona,labele be [detein] 72 oras de’it fila ona buat sira ne’e”dehan Primeiru Ministru Kay Xanana Gusmão ba jornalista sira iha Palásiu Prezidensiál Bairo-Pite Díli (16/04).
Xefe governu informa, ne’e problema boot, no Prezidente Repúblika husu atu PM fó hatene ba públiku no apresia tebtebes ba servisu Polísia ne’ebé halo intervensaun imediata.
“Agora investigasaun ne’e mak tenke metin, kle’an para buat ne’e mai ho saida, osan Rihun $ 20 kal ita tau bolsu mais millaun $ 4 ne’e horisehik ha’u haree kaixa ki’ik,kada kaixa Rihun $ 30 signifika katak buat ne’e boot tebtebes”dehan PM.
Mai husi ne’ebé, PM Xanana hatete, se mai husi Portu tibar,entaun portu tibar tenke responsabiliza hodi fó atensaun tanbasa osan falsu ne’e tama iha TL.
Detein mós xineza ho naran inisiál A
Hafoin ne’e mós Diresaun Servisu Investigasaun Kriminál Nasionál (DSIKN) bolu xineza ida ho naran inisiál A ne’ebé babain bolu iha média sosiál.
Sidadaun ne’e halo auto defeza hodi klarifika iha sosiál média katak osan ne’e falsu dunik laos atu utiliza maibé ne’e osan halimar ka [mainan] nian ne’ebé hanesan osan xina sira babain sunu bainhira tempu loron xinéza sira nian.
Tanba ne’e mak ekipa Diresaun Servisu Investigasaun Kriminál Nasionál (DSIKN) lori mós sidadaun refere hodi detein mós iha sela hodi hein prosesu.
Diretór DSIKN, Superintendente Xefe Polísia, João Belo dos Reis hatete, DSIKN halo ona prosesu ba sidadaun xinéza ne’ebé mak halo ona esplikasaun no públikasaun kona-ba osan ne’e iha akun média sosiál.
“Horikalan ita detein sidadaun balun relasaun ba kazu ne’e no depois ohin ami tenta finalíza prosesu hotu-hotu antes lorokraik ita aprezenta ba iha Ministériu Públiku” dehan nia ba jornalista sira iha Komandu Jerál PNTL Kaikoli Díli, Kinta (16/04).
Nia informa, Buat hotu-hotu PNTL halo bazeia ba kordenasaun liu-husi Ministériu Públiku tanba MP mak na’in ba kazu sira ne’e tuir lei.
“Ita labele fiar xineza ne’ebé esplika no halo auto defeza ba sira nia aan tanba ne’e akuzasaun,ne’e prosesu,ne’ebé buat hotu-hotu ne’ebé mak ita halo tenke iha operasaun ne’ebé mak di’ak no hatene loloos antes tama”dehan nia.
Osan sira ne’e,Nia haktuir, sai hanesan evidénsia sei lori hotu ba aprezenta iha M inklui mós kareta balun no sei entrega depois de prosesu ne’e hotu.
“Iha Nasaun Estadus Unidus Amérika (EUA) rasik operasaun kontra osan falsu maka’as tebes,la’os de’it iha ne’e,ne’ebé kriminaliza ba osan falsu, produsaun osan falsu la’os ita de’it, inklui iha Amérika rasik copy ne’e sira hakerek momós”
“No operasaun husi polísia la’o nafatin, kriminaliza ne’ebé tama iha ne’e mós kriminaliza se la iha lisensa ami konsidera ne’e krime.”dehan nia.
Tan ne’e PNTL aviza ba públiku bainhira hetan osan falsu modelu hanesan hakerek Copy ka modelu oinsa de’it tenke aprezenta nafatin ba autoridade PNTL, atu halo transaksaun.
Iha loja karik tenke haree didi’ak osan ne’e orijinál ka lae no karik hetan buat ruma ne’ebé deskonfia tenke liga lalais ba autoridade para halo atuasaun buka tuir se mak lori osan ne’e ba, tempu no fatin iha ne’ebé.
Totál montante osan falsu ne’ebé iha hamutuk millaun $4.600.013 dolar Amerikanu no agora dadaun halo hela prosesu ba ministériu públiku.
Nia hatutan,Operasaun ne’e la’o tanba krimi akontese tiha ona, Autoridade Seguransa PNTL hatene katak ida ne’e osan kópia, se nia uza ba ninia kultura nian ka laiha elementu krime ruma PNTL la hala’o operasaun.
Maibé primeiru ninia legalidade kona-ba importasaun no kona-ba iha ona transaksaun ruma uza osan ida ne’e iha loja ruma, tanba ne’e mak PNTL hala’o operasaun halo trekin ba suspeitu sira ikus mai hetan nia paradeiru.
“Ha’u Husu ba komunidade, maluk utilizadór facebook sira atu komprende katak krimi ne’e akontese tiha ona, tanba ne’e mak ita halo traking,ita buka tuir no kaer, depois komunidade iha foho ne’eba ita nia inan feton sira, ita nia aman sira dala-ruma labele distingi ida ne’e osan falsu ka osan loos”
“kuandu osan sira ne’e sirkuka ona iha fóho ne’e perigu boot ba ita nia inan-aman sira ne’ebé mak iha foho, akontese mós iha ona kazu balun iha parte tribunál distritu Díli iha mós tasi-tolu”dehan nia.
Tanba ne’e mak dala ida tan labele hatete de’it osan iha ona hakerek copy buat hotu la’o ho di’ak, iha ona krimi asaun kriminál ne’e iha ona mak PNTL hala’o operasaun.
Investigasaun sei la’o hela deklarasaun husi sira dehan katak ne’e boneka iha kaixa sira ne’ebé sira hatama, entaun iha ne’e mós krimi ne’e akontese tiha ona.
Krimi hahú kedas husi sira halo importasaun mai TL,manipulasaun ne’e akontese tiha ona, tanba ne’e mak PNTL dehan ida ne’e presija tau iha konservasaun aas katak ne’e iha grupu organizadu sira.
“Iha lei alfandega hatete se karik iha intensaun atu hatama osan falsu ruma ho nia objetivu espesializadu, sira tenke explika iha ne’eba, tahan hira? Osan falsu ne’e mai husi ne’ebé? kopia atu halo saida? Tenke klaru ba ita nia autoridade, se buat sira ne’e la iha ida ne’e mós hola parte iha kontribuisaun krimi”dehan nia
Jornalista : Cesar Pires/Ivonia dos Santos
Editór : Herminio Cardoso