Loluwari Média (Díli) – História Timor-Leste hahú husi tempu kolonializmu mai to’o invazaun Indonézia tama Timor-Leste to’o agora estudante Universitáriu sira presiza tebes atu enkaixa mós ba iha Kuríkulu iha kada fakuldade Universidade sira bele estuda.
Tanba estudante fakuldade balun husi Universidade Nasionál Timor-Lorosa’e (UNTL) la estuda atu komprende situasaun ne’ebé akontese iha dékada rua ba kotuk.
Iha Estudante UNTL Alberita Ximenes ne’ebé tuir semináriu ida iha CNC katak, Importánsia husi semináriu ne’e rasik oinsá atu joventude Timorense bele rekoñese istória durante kolonializasaun Portugés no Indonézia mai Timor-Leste.
“Presija mós tau matéria ida ne’e iha kuríkulum nasionál, atu nune’e la’os estudante ida rua de’it mak aprende maibé ba iha estudante sira ne’ebé aprende iha universitáriu no joventude Timorense hotu”ba jornslista iha Prijaun Antigo Balide Dili, Segunda (27/04)
Nia haktuir,Iha Universidade so Fakuldade CSH mak estuda kona-ba matéria ida ne’e,maibé Fakuldade Edukasaun sira menus tebes ba iha istória kolonializasaun.
Nia haktuir, presija tebes atu aprende kona-ba istória sira, atu nune’e sira bele relembra fila-fali kona-ba durante Beiala sira hala’o funu iha tempu antiga.
Enkuantu Oradór, Antero Benedito da Silva esplika,militar portugés sira ne’ebé uluk funu iha Áfrika mai iha Timor, iha ne’eba sira to’o ona etapa ne’ebé sira sente kolen ona ho funu.
“sira mak inísia revolusaun ne’ebé militár sira hadau podér hodi hakotu rejime salazar, ema bolu dehan rezime frasister, tanba ne’e mak sira hakarak halo reflesaun iha loron ida ne’e, hodi hanoin hikas saida mak akontese, oinsá akontese no nia implikadaun ba Timor liu-liu sira hakarak haree kona-ba failansu iha deskolonizasaun”dehan nia.
Nia dehan, deskolonizasaun ne’e falla prosesu ne’ebé portugés sira husi Organizasaun Nacões Unidas (ONU) implementa iha 1974 ne’e falla ba iha kazu Timor.
Agora labele hatete dehan falla ka iha deskrisaun seluk, maibé temporaria hanoin katak iha tempu ne’eba Portugés sira ladun iha interese ba Timor tanba sira haree sira nia preokupasaun ne’e ba liu Afrikanu sira.
“Paises Afrikanu ne’ebé besik iha ne’eba ema ne’ebé sai ba Afrika kuaze 500.000 hanesan populasaun Timor iha altura ne’eba, sira nia preokupasaun ne’e ba liu Portugés nia ema fila husi Áfrika doque tau matan ba Timor”
“Entaun ita Timor sira haree tendensia nia prosesu ne’e hanesan Koa, katak Timor bele tama iha nasaun balun ne’ebé independente ona iha rejiaun”dehan nia.
Jornalista Estajiária : Arcângela dos Santos
Editór : Herminio Cardoso