Loluwari Media (Ainaro) – Husi Janeiru to’o Agustu 2025 Hospitál Referál Maubessi registu bebé hamutuk na’in 522 kompostu husi partus normál hamutuk 313, Vacum 23 no Cesarian 164 no obitu fetál hamutuk 22.
Xefe departamentu Ginecologia no Obstétriku iha hospitál Referál Maubisse, Luizinha da Costa, hatete, durante tinan ida ne’e hahú husi janeiru to’o mai iha iha agustu tinan 2025 Hospitál Referál Maubessi regista bebé ne’ebé mak moris hamutuk 522 kompostu husi Cesarian, Vacum no mós partus normál.
“Iha Janeiru to’o mai iha Agustu ne’e regista bebé moris hamutuk 522, ida ne’e mak inan sira ne’ebé maka partus iha ospitál referál Maubisse, depois bebé ne’ebé mak moris ho Cesarian hamutuk 164, partus normál 313, Vacum 23 no obitu fetál 22, totál bebé ne’ebé mak moris hamutuk 522 ida ne’e lá’os husi postu Maubisse de’it, maibé husi munisípiu tolu, inklui Suai”, dehan Xefe departamentu Ginecologia no Obstétriku iha Ospitál Referál Maubisse, Luizinha da Costa, ba jornalista sira, iha Hospital referral Maubisse, Segunda(11/08).
Nia dehan husi númeru ne’e laiha inan mak lakon vida, maibé iha inan mak ho idade ne’ebé mak menoridade.
“Ida obitu fetál ne’e katak bebé ida-ne’e mak señóra sira mai mate tiha ona iha kabun laran, ne’e mak ohin 22 ne’e, mós la’os postu Maubisse de’it, mais husi tres munisípiu mai hotu, husi númeru ne’e iha inan ida mak ho ida ne’e menoridade ho idade 15 anos,” nia dehan.
Nia informa inan sira ne’ebé mak partus labele, médiku sira iha alternativu sira seluk mak uza makina atu ajuda inan sira atu partus ne’e bolu Vacum.
“Inan sira ne’ebé mai bee manas fakar liu tiha ona oras rua, entaun kolega no sira bele halo ventonsa para dada sai bebé, agora kona-ba bebé sira ne’e mak permatur ne’e la barak ida kauze na’in 20 ida hanesan de’it, maioria mak normal.”
Nia esplika kona-ba fasilidade iha Ospitál referál Maubisse ba inan isin rua sira mak ne’e sufisiente hela no atendimentu di’ak.
“Tanba hahú husi ohin ita tama primeiru ne’e inan sira rua de’it, maibé kona-ba ai-moruk sira hanesan ohin ami diretóra apoiu ko’alia ona, hanesan ai-moruk menus sira halo pedidu urjenti ai-moruk mai hela,” nia esplika.
Totál Profisionál saúde iha Departamentu iha maternidade Ospitál Referál Maubessi hamutuk na’in 15 kompostu husi kontratu na’in haat no funsináriu permanente hamutuk na’in 11.
Molok ne’e Xefe Departamentu Maternidade iha Hospitál Nasionál Guidu Valadares (HNGV) Zinia Mascarenhas, hatete, durante fulan tolu nia laran bebé ne’ebé mak moris iha sala maternidade hamutuk 1554, ne’ebé kompostu husi feto na’in 737 no mane na’in 817.
“Husi Janeiru totál partus hamutuk ema na’in 444, kompostu husi feto 194 no mane 250, partus normál 273, cezariana section (CS) 110, vacum 52, bebé kaduak hamutuk tolu, bebé moris normál hamutuk 361, bebé pesu la normál hamutuk 68, bebé mate iha inan nia kabun laran hamutuk 12, bebe mai ho kondisaun la normál hamutuk na’in 9, ho bebé ne’ebé mak partu ho hamutuk 8,” dehan Xefe Departamentu Maternidade iha HNGV, Zinia Mascarenhas ba jornalista iha nia kna’ar fatin,Tersa (08/04).
Iha Fevereiru ne’e, inan ne’ebé mak atu partus hamutuk ema na’in 539, kompostu husi mane 269 no feto 270, totál bebé ne’ebé partus normál hamutuk 361, no Marsu hamutuk 571.
“Husi Fevereiru nian, totál partus hamutuk 539, kompostu mane 269, no feto 270, partus normál 361, cesarian section 119, vacum na’in 43, kaduak 12, labarik mate iha kabun laran 28, pesu normal 421, pesu la normál 81 no mal pozisaun16, no husi Marsu nian totál hamutuk totál partus 571 kompostu mane 298 no feto 273, partus normal 380, cesarian section 142, vacum 36, kaduak10, mal pozisaun 13, pesu normál 465, pesu la normál 75, bebé mate iha kabun 12.
Durante fulan tolu inan na’in haat mak mate tanba problema ran fakar.
“No inan ne’ebé mak mate iha fulan tolu hamutuk na’in 4, tanba inan sira ne’ebé mak, hemorajia mak mate na’in ida, la konsege salva nia vida, nia mós problema ba nia raan,” nia informa.
Nia esplika bebé sira ne’ebé mak mate iha kabun laran, ne’e balu mai husi referál no Sentru Saúde balu no bebé mate iha kabun laran ne’e mós iha moras seluk, entaun fó impaktu ba bebé no moras ne’e rasik, fó komplikasaun ka ameasa ba inan.
“Bebé ne’ebé mak mate iha kabun laran maiória infeksaun barak liu, maibé sira ladún fó importánsia, hodi hakbesik an ba sentru saúde, ou pesoál saúde sira, hodi hetan tratamentu di’ak, no inan hetan moras, moras antes tiha ona hanesan hipertensaun kroniku, preeklamsia, eklamsia ida ne’e mós fo impaktu ba inan sira, hodi halo bebé mate iha kabun laran,”
Inan sira ne’ebé mak raan midar ho hipertelorismu moras sira ne’e fó impaktu ba bebé sira ne’ebé mak mate iha kabun laran.
Nia esplika kona-ba transferensia inan isin rua sira, barak liu mak husi munisípiu Dili ema hotu hatene katak Ospitál ida ne’e top referensia.
“Entaun sira hotu-hotu, hakarak mai iha Ospitál ida ne’e, maske iha Dili laran ne’e, ita iha sentru saúde ne’e 5,”
Daudaun ne’e iha sala maternidade iha pesoál saúde kompostu husi parteira na’in 42, no iha espesialista na’in 8, kompostu husi Timor oan na’in 5, Xineza na’in ida no Cubana na’in rua, no espesialista ida mak kondisaun la saúdavel, entaun sei halo tratamentu hela ne’ebé hela espesialista na’in hitu, maibé servisu normál.
Jornalista : Anis